Milyen hibák okozzák a falak vizesedését és hogyan lehet azokat megszüntetni?

Ennek a problémának a behatárolása nagy szakértelmet és tapasztalatot igényel, mivel az épületeknél a legtöbb esetben ezek a hibák összetetten, egymást befolyásolva jelentkeznek.

Kezdjük azokkal, ahol az utólagos víz elleni falszigetelések hatástalanok, alkalmazásuk csak felesleges kiadásokhoz vezet!

1. Építési nedvesség

Penész képződhet azoknál az új vagy frissen felújított épületeknél, ahol az építési nedvesség még nem száradt ki. A tökéletesen záró új ablakok és a szigetelés miatt a megfelelő szellőztetés hiányában a lakás páratartalma elérheti akár a 80%-ot is. A magas páratartalomnál alacsonyabb hőmérsékletet is kellemesnek érzünk, ezért a kisebb hőfokú fűtés miatt a falak is kisebb hőmérsékletűek, és lecsapódik a pára, ami táptalaja lehet a penésznek.

Megoldás:

Túlfűtéssel, intenzív szellőztetéssel megvalósítható az épület kiszárítása, majd egyenletes hőmérsékleten tartással és megfelelő szellőztetéssel megakadályozható a párásodás miatt keletkező penészesedés. Párátlanító berendezés segítségével gyorsítható a kiszárítás.

2. Gépészeti nedvesedés

Víz nyomóvezeték hiba: ha az épületben lévő összes fogyasztót elzárjuk, és az épület vízórája mégis forog, akkor valahol szökik a víz.

Megoldás:

Vízvezetékhez értő szakemberrel be kell határolni a hibát, a sérült szakasz cseréjét vagy javítását meg kell oldani, végül a felázott vakolatot le kell cserélni.

Fűtési rendszer hiba: mivel ezek a rendszerek zártak, tehát nincs fogyasztó, ezért a rendszerben lévő víz mennyisége is állandó, ennek a vesztesége egy szezonban minimális. Amennyiben mégis folyamatos utántöltést igényel, úgy hibás a fűtési kör és valahol szökik a víz.

Megoldás:

Ugyanaz, mint a víz nyomóvezetéknél.

Szennyvíz vezeték hiba: általában a vizes blokkok közelében és ezen belül is a vezetékek vonalának közelében jelentkezik.

Megoldás:

Ugyanaz, mint a víz nyomóvezetéknél.

3. Higroszkópikus nedvesség

Amennyiben a vakolatban illetve az építőanyagban magas a sókoncentráció, úgy ezek a sók képesek megkötni a levegő páratartalmát, ezáltal foltosodást, festék és vakolatroncsolódást okozva. Ez például akkor szokott előfordulni, ha egy régi épülethez bontott anyagból építenek hozzá, vagy ha az egyszer már átázott, sóval telt építőanyag újravakolását nem a megfelelő módon végzik el.

Megoldás:

A sós vakolat leverése, a felület sótalanítása, majd újravakolása, lehetőleg légpórusos vakolattal.

4. Építési hiányosság/hiba

Ilyen lehet a nem megfelelő tetőszigetelés, a hibás csatorna, a víz nem megfelelő elvezetése a falakról, a rosszul kialakított pozitív lábazat.

Megoldás:

Értelemszerűen, ne folyassuk a falra a vizet, a csatornázás legyen jó, a csatornavíz elvezetését oldjuk meg, a járda kifelé lejtsen a falaktól, a járda és a lábazat közötti rés legyen kitöltve lágybitumennel. Amennyiben a lábazat pozitív, tehát kiáll a fal síkjából, ügyeljünk rá, hogy a járda felé lejtsen, nehogy télen a hó megálljon rajta, és a falba szivárogjon a víz.

A cikk előző részében azokról a hibákról volt szó, amiknél az utólagos falszigetelések nem segítenek.

Most pedig vegyük sorra azokat, amiknél az utólagos falszigetelés elhagyása azt eredményezi, hogy akár éveken át dobáljuk ki a pénzt az ablakon!

1. Páralecsapódás, penész

Azoknál a nem új építésű házaknál, ahol penész képződik a falakon, főleg a sarkokban és az élekben, szinte biztos, hogy a szakzsargon által csak "hőhidas" szerkezetnek nevezett jelenséggel van dolgunk. Mit is jelent ez valójában és hogyan keletkezik?A hőhíd a falszerkezet egy olyan felülete, amely jobban vezeti a hőt, mint a többi rész. Ezeken a helyeken a hő a belső meleg felől a külső hidegebb rész felé áramlik, azaz "szökik a meleg". Ugyanakkor a belső levegő páratartalma ezeken a helyeken kicsapódik, majd idővel megtelepszenek a penészgombák.Kialakulását alapvetően két dolog okozhatja, egyik a nem megfelelő hőszigetelés, a másik a falszerkezetbe alulról felszivárgó víz, ami a falat jó hővezetővé, és ezáltal hőhidassá teszi.

Megoldás:

Mielőtt megoldanánk ezt a problémát, el kell tudnunk dönteni, hogy pontosan melyik az előző két kiváltó ok közül az, amelyik felelőssé tehető a kialakult helyzetért. Ehhez általában célszerű szakember segítségét igénybevenni, aki a helyszíni épületfelmérés során meg tudja állapítani a pontos okot.Ennek ismeretében lehet eldönteni, hogy hőszigetelést vagy vízszigetelést kell csinálni.

2. Kapilláris vizesedés, salétromosodás a falak felületén

Amennyiben az épület vízszintes sávszigetelése (általában kátránypapír) hiányzik, elöregedett, vagy sérült, a talajpára akadálytalanul jut el a falakba. A felszívódó víz oldja a talajban lévő ásványi anyagokat és magával viszi azokat a falba.A víz a párolgás során ezeket a sókat a vakolatba szállítja, majd miután onnan eltávozik, a kiszáradó, megszilárduló, kikristályosodó sók térfogat növekedése miatt peregni kezd a vakolat és mállik a fal.

Megoldás:

Látnunk kell, hogy a probléma kettős: az egyik a felszivárgó víz, a másik a sóval telített építőanyag és vakolat.Így a megoldás is kétlépcsős kell legyen, először valamelyik utólagos falszigetelési módszer segítségével szüntessük meg a víz falakba történő felszivárgását.Miután ez megtörtént és - lehetőség szerint - a fal már kiszáradt, jöhet a sóval szennyezett, salétromos vakolat cseréje.Nagyon fontos: ha a fenti két lépés bármelyikét elhagyjuk, akkor gyakorlatilag nem oldottunk meg semmit!Az utólagos falszigetelés nem szünteti meg a salétromosodást, és a fal nem szárad ki attól, hogy valamivel levakolják, vagy lekenik a felületét!

« Vissza